Minden különleges esemény nélküli összejövetelre készültek egyesületünk tagjai 2025. december 05-én, az év utolsó klubnapján. A mogorva, tél eleji esős időben szép számmal összegyűltünk, névnaposok is voltak 7-en, új érdeklődők is eljöttek közénk.

Mindenki helyet foglalt, vártuk a kezdést, de nem találtuk Bakos Józsi elnökünket! Gondoltuk, dolga akadt…így is volt, egyszer csak nyílt az ajtó, az előtérben megszólalt Kovács Józsi harmonikája, és megkezdődött a „Szentek bevonulása” HELYETT, Bakos József elnökünk – egyben alkalmi Mikulás bevonulása! Mikulás sapka a fején, vándorbot – vagy virgács – a vállán, rajta egy szaloncukrokkal megrakott Mikulás csizma! Az alkalomhoz illően Kovács Józsi a „Hull a pelyhes fehér hó” örökzöld dalocskát játszotta, és mire a terem közepére értek, mi is felocsúdtunk a meglepetésből, természetesen énekszóval és tapssal kapcsolódtunk a harmonikaszóhoz. Nagy öröm és tetszés fogadta a nem várt kedves ötletet, és ezzel még nem volt vége! Elnökünk mindenkit személyesen ajándékozott meg 1-1 finom, minőségi szaloncukorral, kedves, vidám szavak kíséretében!

Igencsak jól kezdődött az év utolsó klubnapja, KÖSZÖNJÜK SZÉPEN!

A rendezvény további része már a megszokott mederben folyt, de a rendkívüli vidám kezdés azért „megalapozta” a hangulatot!

Elnökünk köszönetet mondott a jól sikerült Harmonikafesztivál résztvevőinek, szervezőinek, zenészeinek, segítőinek, mindenkinek, aki elősegítette a rendezvényt. Moravszky Éva felolvasta Pappert Gábor vendégfellépőnk köszönő és dicsérő levelét, majd Ginál János Simon titkárunk ismertette az 1 hét múlva – december 13-án – esedékes évzáró rendezvény tudnivalóit.

A névnaposok hivatalos köszöntése is megtörtént, a jókívánságok, kézfogások, ölelések alatt Kovács József halk aláfestő zenéje a NewYork, NewYork volt, majd Kákonyi András – egyesületünk legidősebb, 93 éves tagja – köszöntésekor a „Harminckettes baka vagyok én…” c. nótát játszotta, mivel András (bácsi) 1932-ben született!

A próza után kezdődött a szokásos zenei bemutatkozás, elsőnek Czikora Tibor szólaltatta meg hangszerét, a szokásos klasszikus zene helyett népi dallamokat, csárdásokat játszott. Őt követte Dr. Zrínyi Erika, majd a Dr. Rátkai Sándor – Kovács József duó Zerkovitz Béla  népszerű dallamaiból adott ízelítőt szöveges ismertető kíséretében. Utolsó Zerkovitz számként „színpadra” szólították Pacal Márikát, azaz engem, hogy Antal Janival együtt elénekeljük a „Gyere te nímand” c. – nálunk – sikerszámot. Dicséret illeti az „alkalmi kórust”, szívből énekeltek a nézőtéren. Csak így tovább, lányok, fiúk! A két zenészhez ezután tanult énekes, Lévai László csatlakozott, szép, retró számokat adva elő. Őket követte Szűcs László bűvészünk, aki mindenkit papírhajtogatásra kért fel, hajtogattak, bontogattak szorgalmasan a nézőtéren, végül csak a bűvész kezében változott – ha jól láttam messziről – 20 ezer forintra a kis papírdarab! Volt is reklamálás a közönség részéről, de a taps sem maradt el! Bakos József és Antal János bemutatkozása következett néhány szám erejéig, majd megnyitott a gazdagon megrakott, díszített svédasztal!

Mindenki köszöntötte az ünnepelteket, koccintások hangja hallatszott, fogytak a finomságok, folyt a beszélgetés.

Közben ismét megszólalt a muzsika, harmonikásaink zenéjére a táncos kedvűek ropták, a „csak” énekelni szeretők énekeltek!

Hamar elérkezett a záróra, jó hangulatban indultunk haza!

A rendezvényen készült fényképek megtekinthetők Honlapunkon a Galéria/Fotók menüpont alatt!

Moravszky Éva Márai